Helytörténeti kiállítás

(Csornai vásárok és mesterségek. A városi és népi kultúra évszázadai a Rábaközben)

 

A múzeum földszintjének első kiállítótermébe belépve Csorna és a Rábaköz történeti múltját, illetve a tájegység mezőgazdaságának, kereskedelmének és iparának emlékeit ismerhetjük meg.

Csorna és a premontreiek

A város múltja összefonódik az Osl nemzetség és a belőle származó családok, valamint az általuk alapított premontrei prépostság történetével. A premontrei szerzetesek 1180 körül létesítették első rendházukat a településen. Kiállításunkon bemutatjuk a premontrei hiteleshely által kiállított okleveleket, valamint a szerzetesrend mandula alakú középkori pecsétnyomóját. 

Csorna mezővárosnak két, 1871-ig önálló községként működő része által használt pecsétek lenyomatainak képei is láthatóak a kiállításban. (A két önálló városrész a Prépostszer és a Hercegszer volt.) 

Ugyancsak a tárlóban szerepel a premontrei épület XVIII. századi átépítési terve, amely csak részben valósult meg.

Bemutatjuk : Dr. Kunc Adolf prépostot (1841-1905) és címerének fényképét. Kunc Adolf 1867-ben a budapesti egyetemen fizikából és matematikából tanári vizsgát tett, majd 1869-ben doktorátust szerzett. Tanított a rend gimnáziumaiban. 1884-ben a Csornai Premontrei Rend prépostjává nevezték ki. Tudományos munkásságának kiemelkedő részét képezi Szombathely monográfiájának általi írt első része. Elnöke volt a Vas Megyei Gazdasági Egyesület Közgazdasági Osztályának, a Sopron Megyei Régészeti Társulatnak, s tagja az Országos Könyvtár és Múzeum Bizottságnak. Országgyűlési képviselővé választotta a szombathelyi kerület, majd mint prépost a főrendi házban tevékenykedett.

A mezőváros településszerkezetét mutatja be az 1784-ből származó, "Markt Csorna" feliratú térkép, melyen megfigyelhetjük a rendházat, mint a település központját kijelölő objektumot, és a jelentős állattartásra utaló, tölcsérszerűen kiszélesedő végű utcákat.

Csornai céhek és iparosok emlékei

A mezővárosban letelepedett iparosok érdekeik védelmére céhekbe tömörültek. A csornai csizmadiák 1828-ból származó céhszabályzatát, valamint az alsó- és felső-rábaközi mészárosok 1831-es articulusait mutatja be a kiállítás. A tárló fölött Sopron vármegye 1753-ban készült térképéből kinagyított, Rábaközt ábrázoló részletet láthatunk.

A céhes korszakból való mesterremekek mutatják be az iparosok szakmai tudását: csizmadia által készített lábbeli, szíjártó díszes lószerszáma, Horváth János vicai kovácsmester vizsgamunkája: egy patkó és egy lakat. A csizmadia céh és mester pecsétnyomója, Lampért János szabó 1861-ben kiállított segédlevele, Sipos György vándorkönyve a céhbeliek életét, a céh közhitelű feladatait szemlélteti.

Felvonulásokon, körmeneteken jutott szerephez a csornai csizmadia céh hímzett zászlótartó vállöve, valamint a zászlótartó bőr hengere. A céhek eltörlése után az ipartársulat fogta össze a város iparosait. Összejöveteleiken használták a kiállított mázas korsót. A céhek iratanyagának, vagyonának őrzésére szolgált a terem közepén bemutatott két céhláda.

Jeles iparosmestere volt a Rábaköznek Martincsevics Károly (1866-1936) nyomdász és könyvkötő mester. Műhelyét korszerű gépekkel szerelte fel. Aranynyomással készített nyomdatermékeit az egész megyébe ismerték és kedvelték. Életének bemutatása mellett nyomdájának kliséit, termékeit állítottuk ki.

Vásárok, kereskedők városkép a dualizmus korában

Csorna a kiegyezés (1867) után tovább gyarapodott, s a mai városképben ennek eredményeit lelhetjük fel. Képeslapokon láthatjuk a XIX. század végén, a XX. század első felében épült magán és középületeket: plébánia, leányiskola, községháza, szolgabíróság, adóhivatal, járásbíróság. A "Palotasor" a maga sok üzletével, s a Fő tér városias építészete tette Csornát városképében is tetszetős mezővárossá.

A csornai téglagyártást a munkások 1934-ben készült csoportképe, egy téglavető forma és egy "K CS" (Kokas Csorna) monogramos tégla szemlélteti.

Csorna, mint vasúti csomópont magához vonzotta a Rábaköz kereskedelmét. Az évi hat országos vására - január 6 (Vízkereszti), március 12 (Gergely-napi), május 1 (Fülöp-Jakab-napi), Július 24 (Szent-Iván-napi), szeptember 29 (Szent Mihály-napi), november 11 (Szent Márton-napi) - mellé 1891-ben heti állatvásár - tartási jogot kapott.

Csorna kereskedelmének fejlődése a kiegyezés után vett lendületet. A századfordulóra a kereső lakosság 10 %-a kereskedelemmel foglalkozott. Kiállításunkon látható többek közt: Kokas Jenő vaskereskedésének számlája, Gestetner Ignác fűszerkereskedő fényképe, és Tocsik Antal divatáru üzletének áruhirdető plakátja, és a XIX. század végi Mihályi falu szatócsboltjának néhány emléke.

Premontrei tudós tanárok

A második kiállító teremben Csorna város művelődés-történeti emlékeit tárjuk látogatóink elé. Rövid életrajzukkal és arcképükkel mutatjuk be a premontrei rend kilenc tudós tanárát: Drinóczy Györgyöt (1787-1858), Pintér Endrét (1796-1877) Lakner Ambrót (1847-1898), Árvay Gergelyt (1790-1871), Sebesy Kálmánt (1816-1881), Simon Vincét (1813-1884), Laky Demetert (1819-1902) és dr. Kunc Adolfot (1841-1905).

A premontrei paptanárok tudománytörténeti szempontból jelentős tevékenységét kiadványaik szemléltetik, - valamint a Szombathelyi Premontrei Diákszövetség I. évkönyve, amely különnyomat a gimnázium 1927/28. évi értesítőjéből. A tárlóban a tudományos munkák mellett még fényképeket állítottunk ki, melyek a premontrei templom, a rendház és a park régi hangulatát idézik.

Régi idők iskolái

Csorna elemi népiskolái, a római katolikus fiúiskola és az 1876-ban elkészült a leányiskola mellett evangélikus és izraelita népiskola is működött a településen. A leányiskolában az Isteni Megváltó Leányai szerzetesnők tanítottak.

Kiállításunkban bemutatjuk a népiskolai oktatás relikviáit: palatáblát a hozzá való palavesszőkkel, tolltartót, számolási gyakorlókönyvet, elemi iskolai nyelvkönyvet és a római katolikus népiskola Magyarország középcímerével díszített tábláját, valamint a csornai fiúiskola 1925-ös osztályai egyikének és a szili leányiskolások 1910-ből származó csoportképét.

Jeles tanítója volt a rábaközi népiskolai oktatásnak Beősze Antal (1898-1979). Nyugdíjasként fáradhatatlanul járta a Rábaköz falvait és gyűjtötte a múzeum számára a tájegység néprajzi értékeit. Tárlónkban fényképét, arany diplomáját és kántortanító nagyapjától örökölt, 1823-ban Szegeden kiadott, kéziratos bejegyzéseket is őrző kántorkönyvét mutatjuk be.

Az egykor premontrei grammaticalis iskola megszűntét követően hosszú szünet után 1921-ben indult a városban ismét középiskola, amikor a település állami polgári fiúiskolát kapott. Vitrinünkben bemutatjuk az épület korabeli fényképét.

A Kokas József győri kanonok hagyatékából épült árvaházat (1904) alakították át polgári leányiskolává. Első tanévét 1925/26-ban tartotta az iskola. Az intézményt az Isteni Megváltó Leányai szerzetesnők vezették. Az iskolához internátust is létrehoztak. Kiállításunkban látható az épület fényképe, az intézmény 1944-46-os évkönyve és egy 1912-ben kiadott polgári leányiskolai Magyar énekeskönyv.

A Hanság madárvilágának tudós kutatója

Kiemelt helyet kapott a kiállító teremben Király Iván tanár, ornitológus munkássága. Király Iván 1894. október 3-án született Bogyoszlón. Tanulmányait Sopronban és a budapesti tudományegyetemen végezte. 1925-ben költözött családjával Csornára, s a helyi Magyar Királyi Állami Polgári Fiú Iskolában tanított. Az 1947-ben alapított Csornai Premontrei Gimnázium államosítása után az intézmény igazgatója lett.

Még gimnazista diákként került kapcsolatba a Magyar Királyi Madártani Intézettel, ahol 1912-től az intézet megfigyelője lehetett. A Magyar Ornitológus Szövetségnek 1928-tól kezdve rendes tagjaként, 1936-tól országos alelnökeként munkálkodott. Mint ornitológus a közeli Hanság madárvilágát kutatta. 1931-ben létrehozta, s vezette a hansági madárvártát. Vendégeként jeles tudóstársai is ellátogattak az egyedülálló természeti értékeit őrző Hanságba. Megfordult itt a Nobel-díjas etológus dr. Konrad Lorenz is. A kiállításban oklevelei, művei, dolgozószobájának részlete, kutatási eszközei, fényképek, s kedvenc madara, a Rétisas idézi emlékét.

A csornai Margit Kórház és alapítója

Dr. Kokas Lajos igazgató főorvos 1868. április 5-én született Csornán. 1899-től működött Csornán, mint járásorvos. Másfél évtizedes küzdelmet folytatott a csornai Margit Kórház létesítését. 1914-ben nevezték ki az akkor még épülő kórház igazgató főorvosává. Több orvosi szakirodalmi cikket írt. Községe érdekében aktívan tevékenykedett, elsősorban a város civil szervezeteiben vállalt vezető szerepet (tűzoltó egyesület, katolikus kör, stb.). Csorna község 1932-ben, Csorna város 1996-ban - posztumusz - díszpolgárává választotta. Az általa alapított Margit Kórházat korabeli felvételeken mutatjuk be.

Csorna anno... (A polgári életmód emlékei -egy rábaközi kisvárosban- Csornán.)

A kiállító terem látnivalóinak többsége a mezővárosi polgárság életmódját, életkörülményeit, tárgyi környezetét szemlélteti. Kialakult a településen egy polgári életmódot folytató társadalmi réteg.

A kiállításunkban bemutatott polgári enteriőr bútorai, tárgyai Csorna város és vonzáskörzetének egykori lakóitól származnak. Az értelmiségi foglalkozást űző Baditz család, a nagybérlő Ráth família és a csornai malom főgépészeként tevékenykedő Tóth Jenő családja élt e tárgyak közt, illetve használta őket.

A mosdószekrény, a tükrös nagyszekrény, a fésülködő szekrény, a kanapé, az éjjeli szekrény és a Tonet-székek a mindennapi élet tartozékai voltak. A kártyaasztal, a tele könyvespolc, a saját kézzel hímzett képek az időtöltésre, a szórakozásra szolgáltak. A vallási élet emlékei, a családtagok fényképei a lakást díszítették. A kiállításban korabeli polgári viseletet is bemutatjuk.

Az ajtó melletti tárlóban a város művelődéstörténetében jelentős helyet elfoglaló dalkultúra emlékeit tekinthetjük meg.

Szupper Alfréd, a századfordulón élt karnagy jeles egyházzenei szerző volt. A templomi kórus mellett a hagyomány szerint 1867-1868 óta működött a Csornai Iparos Dalkör is. Századunk elején a dalkör kiemelkedő karnagyaként Ehrenwert (Énekes) Hugó tevékenykedett. A karnagyokat bemutató emlékek mellett, kiállítottuk az iparos dalkör rendezvényeinek, életének közösségi dokumentumait is: meghívók, plakátok, jelvények.

Jeles személyisége volt Csorna és Sopron megye közéletének az Eszterházy herceg csornai birtokán 1891 óta nagybérlőként gazdálkodó Sugár Sándor (1838-1912). Közéleti tevékenysége, áldozatkészsége nem maradt elismerés nélkül: 1894-ben a Ferenc József lovagrend keresztjével tüntették ki, majd 1903-ban "hegyfalusi" előnévvel magyar nemességet kapott. Tárlónkban fényképe és díszmagyar ruhájának tartozéka látható.

A százesztendős szatócsbolt

A földszinti folyosóról nyíló kiállítótérben egy szatócsbolt teljes berendezését mutatjuk be. Az állandó kiállítás hangulatos színfoltja ez az 1848 után elterjedt üzleti forma. Látogatóink megszemlélhetik a korabeli reklámot is, amely arra törekedett, hogy a kínált árut maradandóan vésse be a fogyasztó emlékezetébe. A tartós anyagból készült reklámtáblák közt olyan jól ismert márkákkal találkozhatunk, mint a Oetker, Franck, Stollwerck, Törley, Dreher, Zwack, Schmoll, Mauthner, stb. A különböző mérlegek, cukorkásüvegek, kávédarálók, és egyéb bolti eszközök betekintést engednek a XIX. század végi- XX. század eleji falusi kiskereskedelem világába. A szatócsbolt berendezése és árukészlete nagyszüleink, dédszüleink világát idézi fel.

A kiállítás ismertetőjét írta: Pájer Imre

 

NYITVA TARTÁS

KEDD KUTATÓNAP
09:30 - 15:30
SZERDA 09:30 - 15:30
CSÜTÖRTÖK 10:00 - 18:00
PÉNTEK 09:30 - 15:30
SZOMBAT 09:30 - 15:30
VASÁRNAP, HÉTFŐ ZÁRVA

A fenti nyitvatartási időtől eltérő időpontban, illetve a kutatónapon is látogatható a kiállítás, de akkor előzetes időpont-egyeztetés szükséges.

KAPCSOLAT

Telefonszám: 06 96/261-527
Kapcsolattartó: Szalayné Galambosi Tímea
Email: muzeum [kukac] csorna [pont] hu
Cím: 9300 Csorna, Szent István tér 34.
GPS koordináták:  47.6123887 / 17.249196
Oldaltérkép Powered by gp|Easy CMS