Húsvéti kereplő

1920 körül

A Csornai Muzeális Kiállítóhely Néprajzi gyűjteménye

Fából készült bordás kereplő. Hengeres fanyélen forgó téglalap alakú fejrésszel.
Származási helye: Csorna.
Tájjellegű népies elnevezései: „Kerepü”, „Húsvéti kerepü”
Nyél hossza: 55 cm. Keret hossza: 43,5cm Szélessége: 14,5 cm. Átmérője: 5 cm.

A bordás kereplőn a hangkeltés úgy történik, hogy keretre szerelt ruganyos fanyelv szabad vége fogaskerékszerűen faragott (bordázott) forgó tengelyen csapódik egyik fokról a másikra.

Nagycsütörtökön „a harangok Rómába mennek”, vagyis nem szólalnak meg a feltámadásig.

E napokban a szertartásokra való hívogatásnak, jeladásnak, de a gonoszűzésnek is ősi módja a kerepelés, „kerepülés”.

Vág Sopron megyei faluban kereplő fiúk járják be a falut, és jelzik az elnémult harangok helyett az időt és a csonkamise kezdetét. Nagyszombat délelőtt fáradságuk fejében tojást, pénzt szednek, amelyen megosztoznak.

Szil községben nagycsütörtökön a gyerekek szintén kerepülnek. A céhmester, vagyis a harangozó gyűjtötte őket össze. Kis kereplőjükkel háromfelé futottak szét a faluban. Szolgálatukért tojást kaptak, de még nem pirosat. Az ajándékba kapott tojások fele a „céhmesteré” lett, felén pedig ők osztoztak.”

Irodalom: Bálint Sándor: Karácsony, húsvét, pünkösd. (Szent István Társulat, Budapest, 1976. 210. p.)

NYITVA TARTÁS

A MÚZEUM  KIÁLLÍTÁSAI A FELÚJÍTÁS IDEJE ALATT ZÁRVA TARTANAK!

   
   
   
   
   
   

 

KAPCSOLAT

Telefonszám: 06 96/261-527
Kapcsolattartó: Szalayné Galambosi Tímea
Email: muzeumcsornai [kukac] gmail [pont] com
Cím: 9300 Csorna, Szent István tér 34.
GPS koordináták:  47.6123887 / 17.249196
Oldaltérkép Powered by gp|Easy CMS